Ötven éve emelték városi rangra Kisvárdát!
Isten éltesse ebből az alkalomból városunkat, amelynek jó hírnevét talán a futballcsapat is vitte, viszi.
1970 áprilisában Kisvárda – Nyíregyháza és Mátészalka után – Szabolcs-Szatmár megye harmadik városa lett. Az akkori alakuló ülésen elhangzott: a várossá nyilvánítás hivatalos elismerése annak a jelentékeny gazdasági, kulturális és társadalmi szerepnek, amelyet Kisvárda a megyének ezen a vidékén betölt. Elismerés, egyben biztatás a város lakosságának, hogy igyekezetükkel, lelkes és áldozatkész munkájukkal tegyenek meg mindent továbbra is a fejlődésért tűzzék, ki célul, hogy Kisvárda ne csak saját lakóinak legyen kellemes otthona, megélhetésük bázisa, hanem a környezetébe, vonzásába tartozó és nehezen fejleszthető kis községek lakói számára gazdasági szervező erőt, a kultúra és a civilizáció forrását, a társadalmi és politikai élet regionális központját jelentse.
Városunk már a honfoglalás utáni időkben ismert település volt. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően — kereskedelmi útvonalak kereszteződésében épült — kezdettől a környék gazdasági, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központja volt, s az is maradt napjainkig. Lakóinak száma már meghaladta a 14 ezret. Meglehetősen fejlett üzlethálózata, múzeuma, két gimnáziuma, járási kórháza és rendelőintézete van.
Lakosságának 20 százaléka ipari munkás. Növénynemesítő telepe országosan ismert. Gazdasági fejlődése az utóbbi időkben felgyorsult. Bővült az Öntödei Vállalat Gyára, a Bútor- és a Faipari Vállalat. Jelenleg új kenyérgyár épül, s megkezdték a villamosszigetelő és műanyaggyár építésének előkészítését.
Kulturális élete is kimagasló, 1989 óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda.