Összpontosítás, szenvedély, kitartás

Első alkalommal viselhette a csapatkapitányi karszalagot Alaksandar Jovicic, aki a legutóbbi, DVSC elleni hazai mérkőzésünkön vezette ki a csapatot a kezdéshez. Holott a mérkőzés előtt egy nappal még az sem volt biztos, hogy pályára lép, hiszen a csapat egy részét elért vírushullám őt is ledöntötte a lábáról.

„Úgy tűnt, valóban nem játszhatok a DVSC ellen, tartottam is tőle, hogy így lesz – árulta el Alaksandar Jovicic. – Kicsit rosszul éreztem magam, de szerencsére a pénteki edzésbe már be tudtam kapcsolódni, szombaton pedig ott lehettem a csapatban, azóta pedig teljesen felépültem. Az pedig hatalmas megtiszteltetés és öröm számomra, hogy csapatkapitány lehettem, nem számította, rá, de remélem, az eddigi erőfeszítéseimmel kiérdemeltem. Az előző csapatomnál, a Goricában voltam már kapitány, miként szülővárosomban, a Rudar Priedojban is.”

Büszkeség ide vagy oda, kisvárdaiként nem jó most ránézni a tabellára. Mit kell ahhoz tenni, hogy változzon az eredményesség és a csapat meginduljon fölfelé?

„Természetes, hogy bennünket is rossz érzéssel tölt el, ha a tabellára tekintünk – válaszolta a 28 éves, kétszeres bosnyák válogatott belső védő. – Összpontosítanunk kell és a legjobbat kiadni magunkból, hogy kilábaljunk ebből a helyzetből. Mindig ismétlem, ennek a csapatnak van minősége, és sokkal többet érdemeltünk, amit ebben a bajnokságban eddig elértünk. Ugyanakkor szerintem jó úton járunk, hogy változzon mindez.”

Az esztendőből még két hazai meccs, a Diósgyőr és az Újpest elleni van hátra. Mit lehet remélni ezektől a fellépésektől?

„Hazai pályán játszunk, így hát meg kell nyerni mindkettőt – fogalmazta meg a reményeit Alaksandar Jovicic. – Nagyon kemény meccsre számítok a Diósgyőr ellen, következő riválisunk sincs túl jó passzban, de remek csapat, ezt már bizonyította. Bele kell adnunk mindent, és ha az előző meccsek kitartását, szenvedélyét mutatjuk, akkor nem félek az összecsapástól. Érdekes, az ellenfél soraiból két kapust ismerek, hiszen Artem Odincov az előző bajnokságban még csapattársunk volt Kisvárdán, Karlo Senticcsel pedig a horvát bajnokságban játszottunk egymás ellen.”