Mindkét fél nyerni akart – így lett döntetlen a vége

Annyi minden belefért a vasárnapi megyei rangadóba (Kisvárda Master Good–Nyíregyháza Spartacus 2–2), hogy abból több hétig meg lehetne élni. Külön versenyt lehetne hirdetni a legnagyobb kimaradt helyzetért (Dragóner Filip több „művel is esélyes lenne rá, de talán Horváth Zoltán vitte a prímet), a legszebb gólért (Csilus Tamás érdeme), a legnagyobb kapusbravúrért (Zöldesi Illés többszörösen) és a legnagyobb bakiért (Farkas Márk öngólja).

Az NB II-es derbi őszinte futballt hozott, és bár a Kisvárda most sem tudta megszakítani a Szpari elleni nyeretlenségét, összességében elégedettebb lehetett a 2–2-vel, mert megmaradt a riválisával szembeni 12 pont előnye és a Vác ellen győztes Békéscsabát is tíz ponton tudta tartani a hátralévő hat forduló előtt.

– Erre a meccsre tényleg mondhatjuk, hogy lehetett volna akár fordítva is – mosolygott a feszültség elszálltával Kondás Elemér, a kisvárdaiak vezetőedzője. – Nagy iramban futballoztak a csapatok, a két ellentétes félidő miatt az eredmény igazságosnak mondható. Azért mondtam, hogy lehetett volna így is, vagy úgy is, mert megvoltak a helyzeteink ahhoz, hogy kettő kettő után megnyerjük a találkozót, de kapusunknak, Zöldesi Illésnek is bravúrokat kellett bemutatnia ahhoz, hogy ne változzon az eredmény, tehát akár ki is kaphattunk volna. A döntetlen talán tényleg nekünk jobb, de mindig győzelemre játszunk, ezért próbáltunk előrefelé menni a legvégén is. A vendégcsapaton sem éreztem azt, hogy a kétgólos hátrányunk ledolgozása után megelégedne az iksszel, ettől lett parázs hajrá. Nulla kettőnél bele kellett nyúlni a mérkőzésbe, a legutóbb kiválóan teljesítő Sergiu Oltean pontatlanul játszott, az ő lecserélésével több poszton is átszerveztük a csapatot, ami végül bevált, középen stabilabbak lettünk, és mivel a második félidő elején szépíteni tudtunk, vissza is jött az esély.

A Nyíregyháza Spartacusban tétmeccsen először kapott a kezdőcsapatban lehetőséget a 19 éves Danilo Pejovics, akinek játéka Kelemen Dávid és Rubus Tamás sérülése miatt került előtérbe.

– Két edzőmeccsel a lábában, nem akármilyen mérkőzésen debütált, jól is teljesített, úgyhogy le a kalappal a fiatal játékosunk előtt – mondta Lucsánszky Tamás, a Szpari vezetőedzője. – Vele együtt több fiatalt is bevetettünk ezen a mérkőzésen, és a sors fintora, hogy a döntő szituációkban nem ők, hanem a rutinosabbnak mondható labdarúgók hibáztak. Ettől függetlenül igyekszünk fiatalítani, és olyan gerincet kialakítani a csapat körül, amire hosszútávon lehet építeni.

A Szpari tavasszal legyőzte a feljutását éppen a hétvégén bebiztosító MTK-t (2–0) és két góllal vezetett az NB I felé lépkedő Kisvárda otthonában is. Ilyenkor sajnálja csak igazán az ember a korábban elhullajtott pontokat?

– A mi számunkra azok a mérkőzések sokkal nehezebbek, mint a rangadók, amikor nyíltan játszik az ellenfél is – felelte Lucsánszky Tamás. – Csatlakozva edzőkollégámhoz, óriási dolognak tartom, hogy a két csapat ebben a hőségben, az utolsó tíz percben is így ment előre, és megpróbálta bevinni a győztes találatot. Erre a szemléletre és mentalitásra van szüksége a magyar futballnak. Természetesen sajnálom a korábbiakat, hiszen van három-négy olyan döntetlenünk, amikor kezünkben volt a mérkőzés, többek között ezt is ide sorolhatom, mert több olyan fordulópont volt, amikor mi nyerhettünk volna. Ezek a pontok nyilván nagyon hiányoznak.