Még sosem élt át hasonlót

Nagy hete volt Driton Camajnak: szerdán két gólt szerzett (és két gólpasszt adott) az MTK elleni kupamérkőzésen, vasárnap pedig csereként beállva háromszor vette be a Zalaegerszeg kapuját. A mesterhármast 13 perc alatt érte el, ami magyar viszonylatban rekordgyanús az NB I-ben – a közelmúltban biztosan. Nem csoda, ha montenegrói szélsőnknek fülig ér mostanában a szája.

A múlt héten, a két-két góloddal és gólpasszoddal zárt MTK elleni kupameccset követően feltett kérdésünket meg kell ismételnünk: ez volt eddig a legjobban sikerült kisvárdai meccsed?

Driton Camaj: Talán azért igen, mert ezen a meccsen értem el felnőtt pályafutásom első mesterhármasát, ráadásul tizenhárom perc alatt, ami egészen hihetetlen. De a legfontosabb az, hogy a csapat nyert, a tabellán első helyen állunk, és így várhatjuk a Ferencvárost vasárnap.

Csalódott voltál amiatt, hogy az MTK ellen nyújtott remek teljesítményed ellenére nem kaptál helyet a vasárnapi kezdőcsapatban?

D. C.: Nem, egyáltalán nem voltam emiatt szomorú. A csapat nagyon jó, a konkurencia nagyon erős a kezdő tizenegybe kerülését itt, Kisvárdán, az én posztomon különösen. Látjuk, hogy jók az eredményeink, úgyhogy ebből nincs probléma. Úgy vagyok vele, ha kapok húsz perc lehetőséget, abból próbálom meg kihozni a legtöbbet. Most úgy sikerült, hogy három gólt szereztem, de sosem egy játékos a lényeg, hanem a csapat és a győzelem.

Driton Camajt (elöl) háromszor köszönthették a társak a vasárnapi góljait követően

A vezetőedző azzal küldött fel a pályára, hogy szerezz három gólt?

D. C.: Nem, annyit mondott, azért állít be, hogy segítsem győzelemhez a csapatot, mutassak szép dolgokat, de a gólszerzésre vonatkozó elvárása nem volt. Nagyszerű érzés volt három gólt szerezni, sosem éltem még át hasonlót.

A három gólod közül melyik volt a neked legjobban tetsző?

D. C.: Szerintem nemcsak nekem, hanem mindenkinek az első tetszett leginkább, de mindegyik gól fontos nemcsak a számomra, hanem a csapatnak is. Hozzáteszem, itt Kisvárdán igazán könnyű dolga van az embernek, mert nagyszerű srácok alkotják a csapatot, és az öltözői hangulat is remek. Különösen ilyen szereplés mellett.

Az első gólodat akár le is védethetnéd, hiszen itt tartózkodásod alatt már bizonyítottad, hogy szeretsz ilyen helyzetből a kapura lőni vagy törni!

D. C.: Valóban sokat gyakorlom azt, amikor szélről befelé húzva lövök kapura. Aki ismer, tudja, hogy szeretem az ilyen szituációt, az első, magyar bajnokságban szerzett gólomat is hasonló helyzetből szereztem a Paks ellen.

Azt közzé tetted, hogy nemrégiben megkérted a kezét a kedvesednek. A meccs után a mezed alá tetted a mesterhármas után neked járó labdát. Netalán gyarapodóban van a család?

D. C.: Még nincs, de azért már szóba került közöttünk a gyermekvállalás, ám az egy kicsit még odébb van. A közönségnek szerettem volna tapssal kifejezni a hálámat, és hirtelen nem tudtam hova tenni a labdát, ezért került a mezem alá.

Több mint egy éve vagy a Kisvárda játékosa, a mostani a legjobb időszakod a csapat színeiben. Ez Driton Camaj igazi arca?

D. C.: Nagyjából tizenöt hónapja vagyok itt, és az a szezonom eddig valóban jobban alakul, mint az előző. Az is kellett hozzá, hogy immár rendelkezem a mögöttünk hagyott időszak tapasztalatával, időre volt szükségem ahhoz, hogy megszokjam a magyarországi futballt, amely azért magasabb színvonalú, mint a montenegrói. Mindig a legjobbamat próbálom adni, az utóbbi meccseken ez jól sikerült.

Ennek a jó teljesítménynek a híre eljutott Montenegróba? Írnak rólad az újságok, netán a szövetségből is kerestek már a válogatott kerettagság miatt?

D. C.: Éppen hétfőn este hívtak élőben a montenegrói sportcsatornától, ahol hasonló műsorban foglalkoznak a futballal, mint Magyarországon az M4-en. A válogatottság? Ez az, amiért dolgozok, hihetetlen lenne, ha megvalósulna.

A borítófotón: Driton Camaj (balra) kedvenc lövőmozdulatából született meg a vasárnapi első gólja

Fotók: Móricz Csaba