Három bajnoki címmel vonult vissza

Mindenre megesküszünk, hogy nem kitolni akartunk egy olyan klublegendával, mint Krizán István akkor, amikor egy olyan mérkőzést választottunk vele kapcsolatosan, amelyen a kisvárdai csapat vereséget szenvedett – ráadásul őt kiállították.

No, de éppen az utóbbi jelenség teszi érdekessé a történetet, hogy mit is kellett tennie 2011. május 28-án, vagyis éppen ma kilenc évvel ezelőtt Mátészalkán ahhoz, hogy kiállítsák?

„Őszintén? Fogalmam sincs, nem emlékszem a mérkőzésre – felelte Krizán István, és ennyi év, illetve több száz meccs valamint néhány begyűjtött piros lap távlatából el is hisszük neki. – Sokkal inkább megvan egy másik Mátészalka elleni mérkőzésünk, amelyet a Várkertben játszottunk, és sokáig 2–2-re álltunk. Akkor edzőnk, Kocsis János a jobbról a bal oldalra vezényelt át, és onnan sikerült győztes gólt lőnöm a vár felőli kapuba.”

Krizán Istvánt nem véletlenül illettük a klublegenda kifejezéssel. Kisvárdai nevelésűként végigjárta a ranglétrát, de csak azok után mutatkozott be a felnőtt csapatban, hogy ifjúsági éveit követően Záhonyban kötött ki. Onnan 2003-ban került vissza Várdára, és még tíz évet húzott le a csapatban, a védelem minden pozíciójában megfordulva. Az utolsó három esztendő éppenséggel jobban nem is sikerülhetett volna, hiszen 2010-2011-ben a megye egyben, 2011-2012-ben az NB III-ban bajnoki címet szerzett csapatnak volt tagja, és még abban a gárdában is szerephez jutott, amely a következő esztendőben, 2012-2013-ban is célba ért a harmadosztályban.

„Az utolsó évben már inkább Révész Attila edző munkáját segítettem, illetve szükség esetén még bevetettek játékosként is – így Krizán István. – Annak a bajnokságnak az őszi szezonjában előfordult, hogy a távollévő Attilát egy meccsen én helyettesítettem, nyertünk is Hajdúszoboszlón 2–0-ra. Igaz, az a csapat akkor szinte mindenkit megvert. A futballtól és a klubtól nem távolodtam el, kezdetben utánpótlásfronton edzősködtem, az utóbbi években pedig vezető beosztásba kerültem, hiszen buszsofőrként én fuvarozom a felnőtt, és olykor az utánpótláscsapatokat is az idegenbeli mérkőzésre. Mellette olyan vagyok, mint az úttörő, ahol tudok, segítek.”

Szóval, azon a bizonyos mátészalkai mérkőzésen akár a bajnoki címét is bebiztosíthatta volna a Várda, hiszen öt fordulóval a zárás előtt 12 pont volt az előnye a második Nyírbátorral szemben. Aztán ez nemhogy nőtt volna, hárommal csökkent csapatunk előnye, hiszen a Bátor Sényőn nyert 4–0-ra nyert. A bajnokavató még váratott magára – de ami késett, nem múlott.

2011. MÁJUS 28.

2010-2011-ES IDÉNY, SZI-ZO SPORT-DR. ZILAHI MEGYEI I. OSZTÁLY, 30. FORDULÓ

MÁTÉSZALKAI MTK–VÁRDA SE 2–0 (0–0)

Mátészalka, 200 néző, v.: Gergely S.

Mátészalka: Pindzsula – Botos S. (Kis L., 80.), Sipos J., Kertész J., Rézműves F. (Csorvási, 80.), Fehér A. (Mészáros G., a szünetben), Robas, Stef, Tóth F. (Pálfi J., 66.), Majoros I. (Varga B., 83.). Edző: Virovecz Pál

Várda SE: Petranics – Krizán, Szőlősi L., Mándi A., Dacin, Kiss I., Costea, Bagin (Kerepesi, 65.), Fodor A., Dallos L., Spekker (Kalu, a szünetben). Edző: Rozsnyai Béla

Gól: Botos S. (1–0) a 49., Kertész J. (2–0) az 52. percben. Kiállítva: Krizán az 56. percben

A borítófotón: Krizán István vezető állásban maradt a klubnál

Éppen két hónappal ezelőtt, március 28-án indított sorozatunk ezzel véget ért. Reméljük sikerült tennünk valamit a kisvárdai labdarúgás közelmúltjának felidézésért, az akkori főszereplők testközelbe hozásáért. Koncentráljunk újra a jelenre, hiszen 11 hetes szünet után csapatunk számára szombaton folytatódik a bajnokság