Hármat egy csapásra!
Először nyertünk Pakson, így karnyújtásnyira kerültünk az ezüsttől. HELYSZÍNI BESZÁMOLÓ
A szerdai kupadöntője előtt vasárnap 500. NB I-es mérkőzését játszotta a Paksi FC – éppen ellenünk. Mi pedig arra készültünk, hogy a Puskás Akadémia szombati döntetlenje után visszavesszük a második helyezést, és egy vagy három pontot szerzünk abból a négyből, ami ahhoz – emberi számítás szerint – szükséges.
Ebben nem segíthette a csapatot a csütörtökön gólt és gólpasszt jegyző Jasir Asani, akinek combsérülése nem tette lehetővé, hogy pályára lépjen. A szakmai stáb a kezdő tizenegy kijelölésekor figyelembe vette a játékosok fizikai állapotát, így több változás történt a csütörtökihez képest, és ahogy arra számítani lehetett, a Paks is inkább a kupadöntőt helyezte előtérbe.
A korábbi két körben a negyedik percben rendre megszereztük a vezetést a tolnaiak ellen, és éppen itt tartottunk most is, amikor Claudiu Bumba lába lövése lendült, de labdája szögletre vágódott. Az is közös volt az elmúlt két összecsapásban, hogy a Paks mindig rúghatott tizenegyest. Nagyon úgy tűnt, hogy most is, de Lazar Csirkovics szabálytalansága után – miközben Nagy Richárd készen állt arra, hogy elvégezze a büntetőt – hosszasan elemezték az esetet, amelyet lesállás előzött meg, így mi jöhettünk kifelé, és még Csirkovics sárga lapját is törölték. A játék azonban nem indulhatott újra, mert kapusunk, Dombó Dávid a csípőjét fájlalva ápolást kért, és sántikálva folytatta a játékot. A kirúgásokat sem tudta elvégezni (a nyolcvanas-kilencvenes éveket idézte, amint valamelyik belső védő állt oda az ötösre letett labdához), és mezőnyjátékosainknak azt is meg kellett gondolniuk, mikor adják neki haza a labdát.
Stabilan állt a védelem a lábán, átlépve a harmincadik percen pedig a vezetést is megszereztük, majd növelhettük is volna az előnyt, ha Herdi Prenga fejését nem vágják ki a gólvonalról.
A második félidőben fokozta a nyomást a Paks, főként azok után, hogy bevetette a 31 gólnál tartó Ádám Martint és a másik „tankot”, Böde Dánielt. Bohdan Melnik és Bumba előtt adódott meccslabda, előbbi nagyon szép egyéni alakítás után ballal kevéssel vétette el a jobb alsót, házi gólkirályunk pedig a kapu torkából vágta fölé a labdát. A fizikálisan megerősített paksi csatársorra reagálva Anton Kravcsenko beállításával három belső védés szerkezetre váltottunk, a húzás bejött, még akkor is, ha Ádám Martin egyik fejese a baloldali kapufát találta el.
Egyszer még ott pattogott a labda a gólvonalunkon, de sikerült átvészelni ezt az időszakot, a Paksot nulla gólon tartani bármelyik meccsen dicsőség. Miként az is, hogy történetünk során először nyertünk az atomvárosban, 2022-ben első idegenbeli győzelmünket arattuk, a 2021-2022-es idény riválisai közül pedig utolsóként a Paksot is legyőztük.
Hármat egy csapásra – ennek jutalmaként tényleg karnyújtásnyira kerültünk az ezüstéremtől.
OTP BANK LIGA: 32. FORDULÓ
PAKSI FC–KISVÁRDA MASTER GOOD 0–1 (0–1)
Paks, 1572 néző, v.: Pintér Cs. (Georgiou, Horváth Z.)
PAKS: Rácz G. – Kinyik, Szélpál N. (Gyurkits, 77.), Gévay – Osváth, Kocsis B. (Böde, 61.), Windecker (Tamás O., a szünetben), Kesztíűs B., Szabó J. (Medgyes S., 61.) – Sajbán Máté, Nagy R. (Ádám M., 61.). Vezetőedző: Bognár György
KISVÁRDA: Dombó – Peteleu (Hej, 83.), Prenga, Csirkovics, Leoni – Karabeljov (Ötvös, 65.), Zlicsics (Melnik, 65.) – Navrátil, Makowski, Bumba (Mesanovic, 78.) – Camaj (Kravcsenko, 78.). Vezetőedző: Erős Gábor
Gólszerző: Camaj (0–1) a 31. percben
A gól története
31. perc: Bumbával szemben szabálytalankodtak a félpályánál, a szabadrúgást Peteleu végezte el gyorsan, a középen kiugró Camajt indította, csatárunk mellel maga elé tette a labdát, majd 18 méterről átemelte a kapujából kifutó Rácz Gergő felett, ami után a labda a kapu közepében kötött ki, 0–1.