Folytatása következik
Győzelemmel tett pontot a bajnoki év végére, és nyolcadik helyen zárt a csapatunk – HELYSZÍNI BESZÁMOLÓ
Láthattuk, mi történt a miskolci stadionban elszámoltatás gyanánt, és hallottuk, hogy mi a szurkolók milyen módszert alkalmaztak a szurkolók Debrecenben, ahol a játékosokkal szembeni tettlegességig fajult a Loki kiesése.
Egy valamiben biztosak lehettünk: bármi is történjen a Kisvárdával, a szurkolók hálásak lettek volna a két, NB I-ben töltött évért. Ennek már hangot adtak akkor, amikor a ZTE elleni hazai vereséget követően kitartásra bátorították a fiúkat és a Puskás Akadémiával szembeni, a végkifejletet tekintve vereséggel felérő döntetlen után is megtapsolták a csapatot. A végkifejlet azonban az lett, hogy bennmaradtunk, győzelemmel, tehát saját erőből, és miközben a túloldalon a diósgyőriek számonkérése tartott a hazai tábor előtt, addig a vendégszektorban szép számmal jelenlévő Vitézek kedvenceiket éltették.
De addig azért történt egy s más…
A játék kezdeti képe alapján kezdettől fogva biztosak lehettünk benne, hogy a bajnokság során most először fekete szerelésben játszó várdaiak nem a sorsukat vetítették előre a mezválasztással. Bódog Tamás a balhátvéd pozícióban Baranyai Ádámot mozgósította, jobbszélsőként pedig Nemanja Obradovicsot vetette be. Mindkét húzás bejött, Baranyai végig állta az ő oldalára összpontosított diósgyőri rohamokat, a szerb játékos pedig az egy mérkőzésen született leggyorsabb kisvárdai NB I-es góllal megszerezte a vezetést. Jól indult tehát a meccs, főként, hogy a gól mellett labdabirtoklásban is jeleskedtek a vendégek.
A folytatás viharosra sikeredett, de nem a Diósgyőr ellenállhatatlan játéka miatt. Már a meccs előtt is komor fellegek gyűltek Miskolcon és hatalmas esőzés áztatta a pályát is, az első ivószünetet követően pedig dörgött-villámlott a stadion közvetlen közelében, így Vad II István 12 percre beszüntette a mérkőzést – mire visszatértek a csapatok a pályára, már sütött a nap.
Diósgyőri szöglettel folytatódott a meccs a kényszerszünet után, majd alig egy perc múlva Márkvárt Dávid a lécre tekert szabadrúgásból. A túloldalon Fernando Viana szerencsésebb volt a befejezésnél, a lábáról a hálóba vánszorgott a kapusról kipattanó labda. Kétgólos előnnyel mehettünk tehát az „igazi” szünetre, és a szénánk azért sem állt rosszul, mert Debrecenben vezetett a Paks. Márpedig addig ugye semmilyen baj nem érhetett bennünket, amíg a DVSC nem állt győzelemre. Mindkét gólpasszt Kovácsréti Márk jegyezte, ami előtt rendre Hej Viktor ívelte veszélyes középre a labdát jobbról.
A második félidei harcmodort ez az állapot nagyban meghatározta. Tudatosan átadtuk a területet, hadd jöjjön a Diósgyőr. Csakhogy a hazaiak meddő labdabirtoklása nem párosult sok helyzettel, amikor pedig szükség volt rá, abban a két esetben Dombó Dávid védett bravúrosan. Úgyhogy izgalommentesen mentünk bele a hajrában, és a 76. percre biztossá vált a bennmaradásunk. Ekkor ugyanis – döntetlennel – véget ért a debreceni mérkőzés (a viharszünet miatt voltunk némi késésben), így akár ki is kaphattunk, akkor is megőriztük volna NB I-es tagságunkat. De nemhogy kikaptunk volna, szépítenie sem sikerült a Diósgyőrnek, így a DVTK-t is megelőzve a nyolcadik helyen zártunk. Mondhatni ez a realitás, hiszen játékban mindhárom bajnoki meccsen felülmúltuk a Diósgyőrt, ez most az eredményességben is megmutatkozott. Ráadásul a hajrában Szőr Levente és Czene Zalán bevetésével a fiatal játékpercek is tovább gyarapodtak.
A tavalyi teljesítményt négy ponttal és egy helyezéssel felülmúlva zártunk, de éppúgy az utolsó fordulóig kellett várni a happy endre, mint egy évvel ezelőtt. Ez azonban csak fokozta a győzelmi mámort, a pályán megkezdett ünneplés az öltözőben, majd a hazatérést követően a kisvárdai stadionban folytatódott.
Augusztusban pedig következhet a harmadik élvonalbeli évünk!
OTP BANK LIGA: 33. FORDULÓ
DIÓSGYŐRI VTK–KISVÁRDA MASTER GOOD 0–2 (0–2)
Miskolc, DVTK Stadion, 5683 néző, v.: Vad (Kóbor, Garai P. – Bogár, Hanyecz)
DIÓSGYŐR: Bukrán – Orosz D. (Memolla, a szünetben), Polgár K., Szűcs K., Vági – Márkvárt D., Iszlai – Korbély (Hasani, 62.), Rui Pedro (Molnár G., a szünetben), Kiss T. (Makrai G., 71.) – Ivanovszki (Cortés, 83.). Vezetőedző: Feczkó Tamás
KISVÁRDA: Dombó – Hej, Kravcsenko (Ene, 74.), Rubus, Baranyai Á. – Lucas, Szimovics (Szőr, 62.) – Obradovics (Sassá, 62.), Cukalasz (Czene, 85.), Kovácsréti – Viana (Tischler, 74.). Vezetőedző: Bódog Tamás
Gólszerző: Obradovics (0–1) a 8., Viana (0–2) a 42. percben
A gólok története
8. perc: Hej jobboldali beadása után Viana középen megcsúsztatta a labdát, amit az ötös oldalvonalánál Kovácsréti ért utol. Balról középre passzolt labdáját Szűcs Kornél elvétette, így Obradovics jobbal átvette, tolt rajta egyet, majd ballal hat méterről a jobb alsó sarokba lőtte, 0–1.
41. perc: Obradovics tette ki a labdát jobbra, ahonnan megint Hej adott középre. Orosz Donát aláfutott a labdának, amit Kovácsréti vett át, és a lábát felszabadításra lendítő Polgár Kristóf mellől pöckölte középre, ahol Viana jobbal, öt méterről kapura szúrta Bukránt találva el vele, a kapusról kipattanó labda pedig Viana bal lábáról a jobb alsó sarokba gurult, 0–2.