Biztosan a fiatalszabály jelenti a megoldást?

Túl vagyunk a bajnokság harmadán (sőt, további két fordulót is rendeztek azóta), a válogatott meccsek miatti szünet pedig lehetőséget ad az eddigi tapasztalatok összegzésére – annak tudatában is, hogy a magyar válogatott zsinórban harmadszor harcolta ki az Európa-bajnoki szereplés lehetőségét. Például a csapatok úgynevezett fiatal játékpercei kapcsán, amit a szövetség kiemelt figyelemmel követ, a lehívható központi támogatások nagy részét (325 millió forint) is ehhez köti.

A szabály lényege, hogy csapatonként 29 700, magyar futballisták által „termelt” játékpercet kell elérnie a támogatáshoz a 33. forduló után, ennek legalább a felét (14 850) a fiataloknak, vagyis a 2003-ban, vagy utána született játékosoknak kell összehozniuk. A kimutatásunkban segítségünkre volt az M4 Sport által az első kör után közzétett összegzés, amely „Jelentősen kevesebb lehetőséget kapnak az U21-es magyar játékosok...” címmel jelent meg. (A teljes cikk: ITT)

A pontszámítás lényege a következő: a 2002 előtt született magyar játékosok pályán töltött percei egy pontot érnek, a 2003-ban vagy utána születetteké tízet, valamint – ezzel nem kalkulált az M4 Sport cikke – a 2002-eseké ötöt (az érthetőség kedvéért: egy 2002-es és egy 2003-as fiatal teljes meccsen szerepeltetése meghozza a konyhára az elvárt pontmennyiséget). Ez a rendelkezés napokkal a bajnoki nyitány előtt jött ki, talán a szövetségnél is belátták, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet levenni a kezüket az előző évben még védettnek számító korosztályról.

Ennek ellenére az M4 Sport cikke szerint jelentős visszaesés történt a szerepeltetésükben, a mostani szezonra csak hárman vetették meg a lábukat 2002-esek közül: Mezőkövesden Kállai Kevin, Kecskeméten Horváth Krisztofer és a Puskás Akadémiánál Corbu Marius. Annak ellenére is, hogy ennek a korosztálynak a szerepeltetetése a rajt előtt módosított pontrendszer alapján nemcsak szakmailag indokolt. Holott a szövetség szerint szakmailag az a cél ezzel a szabállyal, hogy a kedvezményezett fiatalok közül nyolc-tíz ragadjon meg a következő években is a magyar élvonalban...

Feltűnt még, hogy míg a 2022-2023-as bajnokságban csak két csapat (Ferencváros, Fehérvár) nem tartotta be a fiatal játékpercekre vonatkozó ajánlást, addig a mostaniban időarányosan csak öt tart ott, hogy megfelel ennek a kritériumnak. Tizenhárom forduló telt el, a megszerezhető pontok (meccsenként 900) felét, tehát összesen 5 850 pontot kellett eddig „termelniük” a fiataloknak, vagyis a 2003-asoknak és fiatalabbaknak. Ezt csak öt csapat mondhatja el magáról: MTK 13 940, Kisvárda 9 730, Zalaegerszeg 8 880, Mezőkövesd 7 540, DVSC 6 470). A korábbi években is jellemző volt, hogy azok a csapatok végeztek a tabella hátsó felében, akik leginkább betartották ezt a szabályozást, és most is azt láthatjuk, hogy a négy legtöbb fiatalperccel rendelkező csapat áll az utolsó négy, vagyis a 9-12. helyeken az élvonal 13. fordulója után. Az összefüggés talán nem a véletlen műve...

„Értem én a szövetség fiatalszabállyal kapcsolatos törekvéseit, de továbbra is tartom, hogy a jelenlegi alkalmazása csak árt a kluboknak és az érintett játékosoknak is – mondta a kimutatásra reagálva Révész Attila, klubunk sportigazgatója. – Ráadásul ezek a játékpercek még kevesebbek lennének, ha a szövetség a rajt előtt hét nappal nem rögzíti, hogy valamilyen szinten a 2002-es korosztály is védett maradt. Látható, a tavalyi kettővel szemben a bajnokság mostani szakaszáig már hét csapat nem felel meg ennek a szabálynak, ami jelentős változás. Ahogy a korábbi években, úgy mi ezt most sem tudjuk megtenni, mert a költségvetésünk negyedét teszi ki az ilyen módon megkereshető pénz. Úgy látszik, a klubok jelentős része más forrásból tudja pótolni az ilyen módon kieső bevételt. Azt látjuk, hogy a fiatalok szerepeltetése eredményesség tekintetében sokat vesz el a csapatoktól. Nálunk is, de nem azért, mert gyengébb képességűek, mint kortársaik, hanem mert velük kellene pótolnunk a hiányzó magyar perceket is. Továbbá a fiatalok beépítése nem megy egyik percről a másikra, főként, hogy egyikük-másikuk bevetésével különböző játékrendszereket kell kialakítanunk. Ez így együtt sok szakmai kihívást és nehézséget okoz és okozott a vezetőedzőinknek, ezeknek a kihívásoknak is meg kell tudni felelni. Amikor nem volt kötelező ez a szabály, csak a pluszpénzért játszatták a fiatalokat, addig előnyt élveztünk a kiszámíthatósággal, ami jellemzett bennünket. Hozzáteszem, akkor is betartottuk ezt a passzust. Ez mostanra megváltozott, a jelenlegi rendszer igazságtalanságot és versenyegyenlőtlenséget szült, ami nem tartható fenn, és bízom benne, hogy ezt mások is belátják. Természetesen nem erre akarom fogni a gyengébb szereplésünket, tudjuk, hogy mi is áll mögötte, de az hosszabb elemzés után egy másik megnyilatkozás része lehet.”

A borítófotón: A 2002-es születésű kecskeméti Horváth Krisztofer (11) büntetőből vette be 2003-as születésű kapusunk, Kovács Marcell (sárgában) hálóját a legutóbbi mérkőzésünkön

Fotó: Móricz Csaba