Fejes után pisztolylövés

Huszonnégy éve ezen a napon történt: Emberhátrányban játszva fejelte a győztes gólunkat.
Ádámszki Róbert játékoskorában számos csapatban szerepelt a megyében, és a „szórásból” Kisvárda sem maradhatott ki. A csatár az 1995-1996-os szezonban játszott az akkor NB III-ban szereplő Kisvárdai SE-ben, amelynek színeiben több emlékezetes meccsen is pályára lépett – miként 24 évvel ezelőtt ezen a napon, 1996. május 12-én, a Baktalórántháza otthonában.
„A Nyíregyházi FC kölcsönjátékosaként töltöttem egy évet Kisvárdán, remek közegben, családias hangulatban, nagyszerű szurkolók előtt – emlékezett a majd’ negyedszázada történetre Ádámszki Róbert. – Úgy emlékszem, jól ment a futball, a csapat sem szerepelt rosszul. Azt tudtam, hogy a Kisvárda Baktalórántháza elleni meccseinek különös presztízse van, ezt azon a mérkőzésen testközelből is átéltem. Végül a fejesgólommal sikerült megnyernünk az idegenbeli mérkőzést, a baktaiak kapusának, Vitkai Elemér hálójába találtam be, vele csapattársak is voltunk Rakamazon, aztán ellenfélként több nagy csatát is vívtunk. A meccs után aztán volt egy kis balhé, a játékoskijárónál a csapatok is összeugrottak, a lelátón is akadt némi affér a táborok között, és egy lövést is leadtak egy gázpisztolyból. Úgyhogy nem volt egyszerű a befejezés, de személy szerint nem kerültem olyan konfliktusba, amely később ne lett volna elrendezhető.”
A fotón: Ádámszki Róbert (balra) a Nemzeti Sport címlapján a Baktalórántháza színeiben a Ferencváros ellen vívott mérkőzés után
A győztes gól pillanatában már emberhátrányban játszott a Kisvárda, hiszen percekkel előtte második sárga lapja miatt kiállították a baktai születésű és nevelésű Jávor Pált, akinek szintén nem volt egyszerű megélni a mérkőzést, már csak azért sem, mert a hazaiak kispadján keresztapja, Kozma József foglalt helyet. Azon a mérkőzésen Ádámszki Róbert mellett a kisvárdai csatársorban a Debrecenben is megfordult Gheorghe Marginean és a Mezőkövesd jelenlegi szakmai igazgatója, Tóth László kapott helyet. A Baktalórántházán aratott győzelem következtében a kisvárdai csapat megszilárdította ötödik helyét az NB III Tisza-csoport tabelláján, nyolc ponttal eltávolodva a kilencedik helyen ragadt megyei riválisától. Ekkor a 24. fordulóban jártunk, a végén, tehát a 30. játéknapot követően pedig ugyancsak az ötödik pozícióban zárt a kisvárdai legénység.
Ádámszki Róbert később hosszú ideig volt a Baktalórántháza játékosa, a csapat színeiben kétszer lett az akkori harmadosztálynak megfelelő NB II-es gólkirály, majd a másodosztályban elmondhatta magáról, hogy a Ferencváros ellen is pályára lépett. Az útja aztán idővel visszavezetett Kisvárdára, hiszen Ádámszki Róbert februártól a Várda Labdarúgó Akadémiánál dolgozik, mint a felnőttek tartalékcsapatának asszisztensedzője.
A fotón: Ádámszki Róbert (jobbra) visszatalált Kisvárdára, jelenleg Nagy Sándorral alkot edzőpárost a második csapatunknál
Fotó: Móricz Csaba
„A mostani bajnoki évet még a Nagyecsed edzőjeként kezdtem, aztán az őszi szezon után öt és fél év közös munka után kenyértörésre került sor – ugrott át a mába Ádámszki Róbert. – Adódott a kisvárdai lehetőség, amit boldogan meglovagoltam, és nem is csalódtam, hiszen nagyszerű kollégákkal, remek infrastrukturális körülmények között dolgozhatunk. Nagy Sándor edző munkáját segítem a kettes csapatnál, vele jól ismerjük egymást, már játékoskorunkban is voltunk csapattársak. Feladatunk elsősorban arra irányul, hogy a tehetségeket bevezessük a felnőttfutballba, és mielőbb a nagycsapat irányába tudjuk terelni őket.”
1996. MÁJUS 12.
1995-1996-OS IDÉNY, NB III TISZA-CSOPORT, 24. FORDULÓ
BAKTALÓRÁNTHÁZA VSE–KISVÁRDAI SE 0–1 (0–0)
Baktalórántháza, 800 néző, v.: Kormos
Baktalórántháza: Vitkai – Hüse, Zákány, Németh S. (Szőke I.), Barnucz (Tóth I.), Benkő, Kapin, Marics, Sós, Szabó R., Knoblok. Edző: Kozma József
Kisvárda: Petranics – Jávor, Takács M., Lipták, Oláh Z., Kőrizs, Vachter, Ocsenás, Marginean, Ádámszki, Tóth L. (Szántó). Edző: Mészáros Károly
Gól: Ádámszki (0–1) a 74. percben. Kiállítva: Jávor a 70. percben
A borítófotón: Ádámszki Róbertről később baktai játékosként sem volt egyszerű levenni a mezt
Holnapi emlékünk: Örök riválissá váltak

